Drezda, a mi Csernobilunk

Ennek a bejegyzésnek az egyedüli köze Csernobilhoz, hogy a virus miatt másodjára betervezett csernobili utunkat is le kellett mondani, így ahelyett Drezdába utaztunk.
Az egyedüli célom a címmel a kattintásvadászat, lássuk, mennyire működik 🙂

Tehát megérkeztünk Drezdába, 3 srác és én. A város gyönyörű, nagyon hasonlít a régi épületeivel, a hangulatával az otthonomra, Budapestre. Szóval aki gondolkozik egy drezdai hétvégén, ne húzza tovább, érdemes. Lehet itt trabit vezetni, a DDR-Világba bekukkantani, szovjet börtönt bejárni- na jó, ez egy kicsit tényleg Csernobil.

De a város közelében is sok látnivaló van, ilyen az úgy 50 km-re található Sächsische Schweiz. Én az egyszerűség kedvéért csak szexi Svájcként emlegetem, az eredeti kiejtése okoz némi problémát.. :’D
Szóval a Drezdában töltött napok egyikén ott túráztunk egy nagyot. Persze nem összehasonlítható azzal a túraélménnyel, amit a hely szerzett, mikor még a saját lábaimon szeltem dombjait, hegyeit. Na de nem panaszkodhatok, így volt alkalmam a korábban fentről látott oszlopóriásokat most lentről megszemlélni.
Kicsit olyan, mint az ibolya, nem mindegy, hogy az ember felülről vagy alulról szagolja. 🙂

Vannak akadálymentesnek mondott útvonalak, azok egyikén indultunk el. Hát, hogy ez mennyire felelt meg a valóságnak, arról a fiúkat kéne kérdezni, de nem szívesen idézném az ezzel kapcsolatos véleményüket. Maradjunk annyiban, hogy megizzadtak rendesen, én nem.