Inkább füvet szívni, mint fűbe harapni

Azt hiszem magabiztosan kijelenthetem, hogy jól vagyok. Nem, nem fogadtam el a helyzetet, még mindig reménykedek és dolgozok azon, hogy kikerüljek a székből. De fejben sokkal jobban tudom kezelni a dolgot, mint korábban.

Gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy komolyan fontolóra vettem az öngyilkosság lehetőségét. A beelitz-i kórházban még nem volt problémám az alvással, ennek ellenére esténként kértem altatót a nővérektől, amiket aztán nem vettem be, csak gyűjtöttem. Akkor még pszichésen viszonylag jól voltam, de fel akartam készülni arra az esetre, ha nem gyógyulnék meg. Úgy gondoltam, hogy békésen örökre elaludni egy viszonylag humánus módja lenne az öngyilkosságnak.

Miután a németországi rehabilitációm komolyabb fejlődés nélkül véget ért, bekerültem egy budapesti kórházba. Az idő telt és ezzel arányosan a gyógyulási esélyek csökkentek. Pszichésen egyre mélyebbre kerültem, az öngyilkosság gondolata egyre erősödött.
Utánaolvastam, mi történik az altató túladagolása esetén, ezen felül egy ismerősöm beszámolt saját tapasztalatáról. Mint kiderült, a legtöbb esetben az egyén megússza élve. A szervezetünk jobban óv, mint ahogy azt akkoriban szerettem volna.
Gyógyszeres öngyilkossági kísérlet esetén a test védekezési mechanizmusa életbe lép és kiadja magából a káros anyagot. Ez adott esetben fulladáshoz vezethet, ami egyáltalán nem illik a „békésen elaludni” elméletbe . Emellett kiderült az is, hogy viszonylag hosszú ideig tart, mire az ember belehal, ha egyáltalán működik.. Az időtényező vezethet ahhoz a szcenárióhoz is, hogy idő előtt megtalálják az embert, kimossák a gyomrát és megmentik. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az agy súlyosan károsodik. Nem akartam kockáztatni, hogy értelmi fogyatékosként éljek tovább, így más megoldást kellett találnom.

Mindeközben a felhalmozott altatót elkezdtem szedni a kialakult alvásproblémám miatt. Azaz altatót és nyugtatót. Az altatónak köszönhetően nyugodtabbá váltak az éjszakáim, de minden egyes ébredés után el kellett viselnem a depressziót, a félelmet, a stresszt, a hányingert..
Aztán megismertem a xanax „megváltó” hatását. Szükségem volt rá, hogy elmulassza a reggeli émelygést, hogy tudjak reggelizni és elinduljon a napom. Így váltam rövid időn belül függővé.

Az öngyilkosság gondolata ettől függetlenül tovább foglalkoztatott, és rátaláltam a számomra megfelelő módra.Ágyéki ütőér.. Pont jó, ott nem is nagyon fájna. Leírások alapján a látvány miatt az ember hamar elveszíti az eszméletét és már nem is érzi az oxigénhiány következményeit. Ráadásul rövid időn belül beáll a halál, így annak esélye, hogy „idő előtt” megtaláljanak, körülbelül nulla.
Hihetetlen, milyen részletes leírásokat találhat az ember az interneten. És még szikét is lehet rendelni. Az még most is megvan. Talán, hogy emlékeztessen, vagy hogy elrettentsen. Nem igazán tudom megmondani.

Hamar megtapasztaltam a xanax káros „mellékhatását”. Attól eltekintve, hogy megszüntette az állandó hányingert és gyomorgörcsöt, egész napra kiütött. A foglalkozásokat és látogatásokat leszámítva átaludtam a nappalokat, így méginkább szükségem volt az esti altatóra.
Nyilvánvalóvá vált, hogy ez hosszútávon nem tartható.
Egy közeli családtag vetette fel az ötletet, hogy talán a marihuána még mindig jobb megoldás a gyógyszerek mellett. Ekkor már rendszeresen szedtem antidepresszánst is, amit a pszichiáterem írt fel.

Kísérleti jelleggel elkezdtem rendszeresen füvet szívni. Viszonylag hamar bebizonyosodott, hogy tényleg kevésbé káros. Kiváltotta az altatót és a xanaxot, de az antidepresszáns megmaradt.
Miután visszaköltöztem Berlinbe, és a magammal hozott gyógyszer elfogyott, fel akartam iratni a háziorvosommal. Sajnos épp nem volt elérhető, az asszisztense pedig nem írhatta fel orvosi konzultáció nélkül.
Nem aggódtam túl a dolgot, alapvetően már egy ideje jól éreztem magam, így felhagytam a szedésével.
Rossz döntés volt.. De ez csak közel 3 héttel később vált világossá számomora. Annyi idő alatt tisztult ki a szervezetemből és jelentek meg a fizikai és pszichés elvonási tünetek. Remegés, szédülés, hányinger. A depresszió kéretlen vendégként ismét betoppant az életembe. Visszatértek az átaludt nappalok, a folyamatos sírás, önsajnálat, félelem. Féltem kimozdulni a lakásból. A korábban gond nélkül vett akadályok áthidalhatatlannak tűntek.

Ijesztő belegondolni, milyen nagy befolyása van a szervezetemre, gondolataimra. Hirtelen elbizonytalanodtam, nem tudtam, hol húzódik a határ a saját gondolataim, reakcióim, és a gyógyszer hatásaként megjelenő gondolatok között.

Az antidepresszáns és a marihuána még mindig a mindennapjaim részét képezik, segítenek túlélni, bízni, mosolyogni, és nem utolsó sorban jókat aludni.
Tisztában vagyok vele, hogy ez nem tarthat örökké. Bár az orvosi marihuána „beszerzése” folyamatban van, talán teljesen sikerül leszoknom róla, mire jóváhagyja a betegbiztosító. (Legalább 6 hónappal ezelőtt nyújtottuk be a kérvényt a háziorvosommal)

Az elmúlt 4 hónapban sikerült mellékhatások nélkül jelentősen csökkentenem a bevett antidepresszáns mennyiségét. Nincs konkrét ütemtervem ezzel kapcsolatban, de remélem, hogy év végére teljesen el fogom tudni hagyni.
A maga módján meglehetősen szürreális, hogy az illegális marihuánáról jóval könnyebb leszokni. Egyik napról a másikra jelentősen csökkentettem a mennyiséget, és egyedüli hátulütője, hogy hajnali kettő előtt nem tudok elaludni. Na bumm. Hála a vírusnak és a HomeOffice-nak, elég, ha 10 óra körül ébredek 🙂

Természetesen ez a bejegyzés nem kampány akar lenni a mindenféle tudatmódosító szerek mellett. Adott esetben nyújthatnak segítséget, de hosszútávon csak ártanak.
Nekem is sokat segítettek túlélni a legnehezebb időszakot, de a család és barátok támogatása nélkül önmagukban semmit sem értek volna.
Valahol hálás vagyok az életnek ezekért az „élményekért”. Megmutatta, hogy valójában milyen fontos is a család és az igazi barátok.

Nélkületek nem ment volna. Köszönöm.

(Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.)